LIZA
KICSODA Ő?
Liza egy ázsiai aranymacska, a Ragadozók rendjéből, a Macskafélék családjából. Másik nevén Temminck-macska.
MIT JELENT A NEVE?
Az ázsiai aranymacska a nevét aranyszínű bundájának köszönheti. A régi tudományos neve Pardofelis temminckii (ez kimondottan a Szumátrán élő fajt jelöli, így ejtsd: Pardofelisz temminszki), amit Coenraad Jacob Temminck holland zoológusról kapott. A „Pardo” szó spanyolul barnát jelent. A „Felis” latin szó macskát jelent. Az új latin tudományos neve: Catopuma temmincki (Katopuma temminszki), magyarul párduchiúzt jelent.
HOGY NÉZ KI?
Egy átlagos ázsiai aranymacska testhossza (a farka nélkül) 66-105 centiméter, a farka pedig 40-től 57 centiméter hosszú lehet. A súlya 9-től 16 kilogramm lehet, kétszer, háromszor akkora, mint egy házimacskáé. Az ázsiai aranymacska testszőrzete aranybarna (innen kapta a nevét), de különböző alakváltozatai ismertek, ezek alapján lehet szürke, barna és fekete is. Bizonyos területeken élő aranymacskák szőrén foltok látszanak, máshol ezek teljesen hiányoznak. Angol leírásokban olvasható az aranybarna vagy halvány fahéj színű bunda is. Ezekben áll az is, hogy fekete és fehér vonalak futnak át az aranymacska arcán és a feje tetején is, a fülei viszont feketék. Éjszakai életmódot folytató, ragadozó állat, ügyes vadász, ennek megfelelően igen erős izomzattal rendelkezik, éles karmokkal és fogakkal, nagyjából a házimacska testfelépítéséhez hasonló az övé is.
HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?
Az aranymacska szinte egész Dél-Kelet-Ázsiában megtalálható: Nepálban, Tibetben, Bhutánban, Indiában és Banglades Mianmarban, Thaiföldön és Kambodzsában, valamint Laosz, Vietnam, Dél-Kína, Malajzia és Szumátra erdeiben. Sziklákkal tarkított erdei élőhelyeiken kívül ismerten előfordulnak szubtrópusi esőerdőkben, szavannán is, a száraz lombhullató és trópusi esőerdőkben is. Néhol nyitottabb, gyepes területeken is élnek, mint az Assam és Manas Nemzeti Parkban. Az alföldtől egészen 3000 méteres tengerszint feletti magasságig megtalálhatók (például a Himalája hegységben). Kirívó példaként 3738 méteres és 3960 méteres magasságban is fotóztak aranymacskákat (Bhutánban és Sikkimben, nemzeti parkokban). Előfordulnak bambuszerdőben, de cserjésekben is, vagy a Mekong-síkságon is. Szumátrán és Észak-Laoszban például többen vannak, mint korábban hitték, de pontos létszámadatokat nem ismertek velük kapcsolatban. A származását tekintve az aranymacska, a márványos macska és a Borneói-öbölben élő aranymacska fejlődése mintegy 9,4 millió évvel ezelőtt különvált a többi macskafajtól. Bizonyos alfajai mintegy 10-15 ezer évvel ezelőtt kezdtek el kifejlődni, így például a borneói aranymacska.
MIT ESZIK?
Az ázsiai aranymacska éjjeli ragadozó, ügyes vadász, fára mászik, de a talajszinten tölti ideje nagy részét. Szívesen vadászik madarakra, nyulakra, rágcsálókra és hüllőkre, de legyőzi és elfogyasztja a kisebb patás állatokat is (például a muntyákszarvast és a számbárszarvast).
MILYEN A HANGJA?
Az aranymacska hangadásai is hasonlítanak a házimacskáéhoz, ezek szerint különböző sziszegő, köpködő, nyávogó, doromboló, morgó és gurgulázó hangokat ad ki. A kommunikációjára jellemző, hogy illatokat, szagokat permetez, a vizeletével jelöl meg tárgyakat, növényeket. Gyakran „gereblyéz” a karmaival, ezeket élesíti a fák törzsén, és dörzsöli a fejét tárgyakhoz, akárcsak a házimacska.
ÉRDEKESSÉGEK
Az aranymacskát éjjeli ragadozónak tartják, de valójában a nappali és az alkonyati (kora esti) aktivitása nagyobb, nem pedig a késő éjjeli.
Az aranymacskák kölykei már felnőtt szőrük mintázatával születnek, de csak 6-12 nap múlva nyílik ki a szemük.
Az aranymacskák fogságban 20 évet élnek legfeljebb.
Egy 2008-as adat szerint nyolc európai állatkertben 20 ázsiai aranymacskát tartottak, ők vettek rész az Európai Veszélyeztetett Fajok Programban (European Endangered Species Program – EEP). Ez egy fajmegmentési program, amelynek keretén belül az állatkertek különleges, veszélyeztetett fajokat tartanak, szaporítanak védett körülmények (például állandó állatorvosi ellátás, megfigyelés) mellett.
Thaiföld egyes területein az ázsiai aranymacskát „Seua fai”-nak, „tűztigris”-nek nevezik, mert egy legenda alapján azt hiszik, hogyha a tűzön az aranymacska bundáját égetik, az távol tartja a tigriseket.
Thaiföldön sokan hiszik, ha megeszik az aranymacska húsát, akkor távol tartják a tigriseket.
Sokan azt gondolják, hogy elég az ázsiai aranymacska egyetlen szőrszálát maguknál hordani, az is riasztja a tigriseket, mert azok annyira félnek az aranymacskától.
Minden hiedelem alapja az, hogy az ázsiai aranymacska – a helyi lakosok megfigyelése alapján – nagyon bátor, vakmerő és erős állat. Az igazság az, hogy a fogságban tartott aranymacska nagyon kedves és szelíd viselkedést mutat.
Kínában úgy gondolják, hogy az ázsiai aranymacska egyfajta leopárd, és „sárga leopárd”-nak, vagy „rock cat”-nek nevezik.
Ugyancsak Kínában a különböző mintázatú bundával rendelkező ázsiai aranymacskákat külön nevekkel illetik, például a fekete szőrzetűt „tintás leopárd”-nak, a foltos bundájút pedig „szezám leopárd”-nak hívják.
